|
november 15.
2020
|
Brüsszel határában, az európai intézményektől látótávolságon belül, 200 éves bükkerdő húzódik. Ősi kolostorok és egykori vadászkastélyok bújnak meg a sűrűben. Az idős erdő azonban emberkéz műve – ugyanannak az osztrák erdészeti iskolának az eredménye, mint Magyarország jónéhány bükköse.
A klímaváltozás ugyanakkor megpecsételheti a sorsát. Hogyan próbálják egyszerre megvédeni az erdő meglévő természeti értékeit, miközben igyekeznek át is alakítani úgy, hogy az erdőt alkalmazkodóképesebbé, rugalmasabbá téve felkészítsék a klímaváltozás hatásaira? Mit jelent a fenntartható erdőgazdálkodás egy nagyváros közigazgatási határain belül lévő, intenzíven látogatott erdőben? Brüsszel főerdészével jártuk be a Forêt de Soignes-t, hogy választ kapjunk ezekre a kérdésekre. De az Európai Unió figyelme is egyre inkább az erdők felé fordul – erről tanúskodik az újonnan elfogadott erdőstratégia. Mi lesz veletek európia erdők?
Chatben feltett kérdések:
Várható-e, hogy az előadásban elhangzott szemlélet visszaköszön a Budapest környéki erdészeti tevékenységekben?
Dolgozunk rajta, bár a Budapesti Erdészet nem a fővároshoz tartozik, hanem az állami Pilis Parkerdő Zrt.-hez. Sok előremutató beavatkozást valósítanak meg egyébként.
A kocsánytalan tölgy szárazságtűrőbb, mint a kocsányos?
A kocsánytalan tölgy szárazságtűrőbb, itt valószínűleg ez lesz a megoldás, annyira nem szárazodik-melegedik a klíma, hogy a csertölgy domináljon.
