Mit tehetünk ennek visszaszorítása érdekében? Milyen lehetőségei vannak a vásárlóknak és az élelmiszerkereskedelmi-láncoknak? Milyen kormányzati szabályozók segíthetnek, milyen jógyakorlatokból tanulhatunk Hollandia példáján keresztül? A beszélgetésben résztvevők ezekre a kérdésekre keresik a válaszokat.

A chat-ben feltett kérdések:

Volt-e olyan környezetvédelmi kezdeményezése a Sparnak, amely üzleti veszteséget okozott?

Volt természetesen, de mivel a fenntarthatóság egy új, innovatív terület, ahhoz, hogy sikeres legyél, tesztelned kell az új megoldásokat, melyek néha kudarccal járnak.

A termékbeszerzésnél az ökológiai lábnyom lehet-e szempont?

Ez egyre inkább szempont és még jobban az lesz.

Miért műanyag és miért nem vászonzsákot választott a Spar a többször használatos zsákok alapanyagául?

A műanyag, amiből készülnek ezek a zsákok, újrahasznosíthatóak és bevezethetőek a hazai hulladékáramba. A megvizsgált vászonverziókról ez nem volt elmondható.

Van-e olyan élelmiszer, amit lejárati időn túl már sem embernek, sem állatnak nem lehet odaadni?

Igen, ezek a Spar esetében biogázüzemben hasznosulnak újra.

Ha az idegen csomagolás fertőzési kockázatot jelent, akkor a huzamosabb ideig bármivel érintkező bevásárlókocsiknál és gyakran földre kerülő bevásárlókosaraknál (amikbe aztán a bolti csomagolt termékek kerülnek) miért nincsenek ilyen fenntartások? Különösen a Spar hálós zacskóinál, ahol a pékárut semmi sem védi a szennyeződéstől. Milyen gyakran mossák és fertőtlenítik ezeket az eszközöket?

A bevásárlókocsik és kosarak fertőtlenítése rendszeres. A jelen helyzetben ez napi szintű és többféle eljárást alkalmazunk. Amikor pedig volt még nyugdíjas óra az első hullámban, akkor az előtt és az után is fertőtlenítve lett minden bevásárlókocsi és kosár. A pékáru zacsit a NÉBIH bevizsgálta és nem állapított meg élelmiszerbiztonsági kockázatot.

A Sparban kapható élelmiszerek hány százaléka vásárolható meg ténylegesen hulladékmentes módon, mennyi teljesen újrahasznosítható csomagolásban és mennyi a kommunális hulladékba kerülő csomagolásban? Milyen fejlődés várható a közeljövőben az első és második javára az előállítási láncban sokkal jobban felügyelt saját márkás termékeknél?

Szükséges az egységes európai szabályozás, kitalált utak kellenek a hulladékáramokra például, erre lesz jó a visszaváltási rendszer. Egy út kezdetén vagyunk, ugyanis az ENSZ SDG-k még csak 5 éve jelentek meg és a nagyvállalatok az elmúlt 3 évben kezdtek el ezen a területen mozgolódni. A célok jó, de fenntartható modellekre van szükség. Innovatív területen dolgozunk és sok teszt kell még, mire be tud állni egy rendszer és kell vagy 10 év mire fel tud a rendszerek mögé állni egy egész ipar, amely azt kiszolgálja.

Nagyon jó lenne, ha nem lenne minden műanyagba csomagolva, és jobb lenne, ha nem pl.: Kínából érkeznének termékek. Rengeteg műanyag csomagoláson nincs feltűntetve, hogy lehet-e egyáltalán szelektíven gyűjteni. Lehet ezen változtatni?

A márkatermékek gyártói maguk határozhatják meg, hogy mit tüntetnek fel a csomagoláson, erre a kereskedőknek nincsen ráhatása. Azonban a saját márkás termékeknél erről mi döntünk. Ezen 3000 érintett termék esetében megkezdtük a csomagolás tudatos megjelölését, ezzel is elősegítve azt, hogy a vásárló megtudja, melyik hulladékgyűjtőbe kell elhelyeznie a csomagolási hulladékot. Hosszú a folyamat, de már megkezdtük a munkát.

A hús, a sajt és az olivabogyó esetében miért nem lehet saját dobozba hazavinni a terméket, terveznek-e ilyen rendszert bevezetni?

Nem tervezzük bevezetni ezt sem most, sem később. Az ezzel kapcsolatos tesztek bebizonyították, hogy a fogyasztók a tisztaság fogalmát eltérően értelmezik. Ezek a tesztek azt mutatták, hogy a vásárlók tisztának tűnő, mégis (az otthonokban is megtalálható) baktériumokkal szennyezett dobozban akartak élelmiszert kimérve vásárolni. Képzeljük el a helyzetet: salmonellozissal szennyezett dobozba kérem a húst, amihez az én munkatársam a húspultban hozzáér, és a termék átadás után a következő vásárlónak a doboza érintkezhet emiatt a kontakt miatt a salmonellozissal, amit utána hazavisz a krónikus beteg párjának, aki ettől megbetegszik. Az élelmiszer-biztonsági következményei egy ilyen rendszer bevezetésének beláthatatlanok.

A környezeti lábnyom rá tudna-e a csomagolásra kerülni?

Ebben a tekintetben egy egységes európai szabályozásra lenne szükség, hogy átlátható legyen az európai polgárok számára a kritériumrendszer és az, hogy a vásárlói döntéseiknek milyen következményei vannak. Ezt itthon egy cég nem döntheti el. Azonban vannak már ilyen kezdeményezések az EU-ban.

Bio termékek miért nem kaphatóak mindenhol?

A termékválaszték eltérő az egyes üzlettípusok esetében és sokszor az üzletek szintjén is. Olyan termékpalettát igyekszünk a polcainkon tartani, amire van igény. Amire nincs, azt pedig kivonjuk, mert végső soron ha nem tennénk, az élelmiszerpazarlást támogatnánk csak és az senkinek sem érdeke.

A termékek lejárat napján történő akciózása során miért csak egy bizonyos kedvezmény szintet ad a Spar és miért nem adja mondjuk ingyen a terméket, mint pár más külföldi országban?

Azért, mert a helyi szabályozás ezt nem engedi.

A többször használatos zsákok miért Kínából jöttek?

Azért, mert nincs egész Európában olyan kiépült ipara ezen zsákoknak, ahol az ár-volumen kettőse teljesíthető lett volna.

Tervez-e a Spar kimérve árulni élelmiszereket?

Igen, de csak non-food termékeket, ahol élelmiszerbiztonsági vetület nem merül fel. A food területen annál többet nem tervez árulni, mint amennyi most van (magvak, saláták, stb.), mert jelen pillanatban egy világjárvány közepén ez most nem lehet prioritás, amikor a biztonság és tisztaság mindennél előbbre való.

Az Industrial Compost táskát hova helyezzük, ha nincs Magyarországon megoldva a komposztálható hulladékok szelektív gyűjtése és felhasználása?

Az industrial compost egy nehéz kérdés, ezért van egyelőre csak egy ilyen táskánk. Ezek elhelyezése egyelőre a kommunális hulladékba ajánlott, hiszen ha hulladékégetés alá kerül, részecskéire esik szét, alapvetően a protokoll szerinti megsemmisítés módja is nagyon hasonló eljárással zajlik.

Az európai átlag életszínvonal fenntarthatósághoz kb. 3 Föld kellene. Ennek ellenére tudunk itt mi tenni valami lényegeset a fenntartható fejlődés érdekben?

Mindenkinek a maga szintjén kell lépéseket tennie, mert a felelősségünk közös. Ehhez persze kell a nagyvállalatok felelősségteljes viselkedése az anyagfelhasználás és az edukáció terén.

Az előadásokban elhangzott kutatások hozzáférhetőek?

A "visszapattanó hatás"-ról és "átváltási jelenség"-ről szóló kutatás itt érhető el: http://unipub.lib.uni-corvinus.hu/927/1/Csutora_2012_The%20Behaviour-Impact%20Gap%20Problem.pdf A céges piackutatásokat nem lehet megoszthatani, mert az ezen megrendelések mögött álló szerződések a piackutató vállalatokkal ezt nem engedik meg. Van, amit a Nielsen és a Gfk ingyenesen nyilvánosságra hoz, de az egyedi megrendelések kiragadott részletei rendszerint csak hivatkozva kerülnek napvilágra.

Alternatív tejtermékek esetében, ha az ökológiai szempontok felöl közelítünk, milyen termékeket ajánlottak?

Ha valaki szeretné lecserélni az állati tejtermékeket, a környezeti szempontból legjobb megoldás a RIZS- és ZABITAL. A mandulának magas a vízlábnyoma, a szója egészségi szempontból nem javasolt.

Tudnának néhány tippet adni ez emlitett blogokra, ahol élelmiszer pazarlás háztartási szinten felhasználás példái előkerülnek?

A Felelős Gasztrohős oldalán is adunk erre vonatkozó tippeket, valamint nagyon ajánljuk a Babramegy blogot, valamint az Édes Pofa blogot, emellett pedig Mautner Zsófi, Chili és Vanilia blogját.

Az avocado termesztésének tényleg köze van drogbandákhoz? Ha földrajzi alapon bojkottáljuk a dél-amerikai avocado vásárlást, azzal jobb lesz az ott élőknek?

Ezzel a fair hálózatot is kizárjuk, tehát minden ilyen esetleges kezdeményezést eleve elvetünk. A maffiának/hadseregnek pedig mindegy, hogy minek a termelésére tartanak kvázi rabszolgákat, bármikor átállhatnak más termékre. Mindenképpen differenciáltabban kellene dönteni, hogy Dél-Amerikából nem veszünk avokádót. A terjesztő esetleg többet tudhat az ellátási láncról, így inkább lehet ez az ő felelőssége. Válasz: A mi elutasításunkkal (rövid távon) igazság szerint semmivel nem lesz jobb az ottaniaknak. Ez sokkal inkább egy személyes, etikai vonatkozású kérdés. A kávénál és a kakaónál szerencsére már kezdenek kialakulni fair-trade rendszerek, nagyobb a transzparencia az avokádóhoz képest. Szerintem ez perspektívától függ: onnantól, hogy tudod, miken mennek át más emberek egy termék előállításáért, nyugodt szívvel fogyasztod? Én az avokádót például nem. Hadd javasoljak egy jó Netflix minisorozatot, amely az élelmiszeripar etikai oldalával foglalkozik, egy-egy részben feldolgozzák a Kávét, Kakaót, Avokádót, Halászatot, Fokhagymatermesztést, Mézkészítést. A címe: Rotten, magyarul: Ételünk és életünk.